Eladásra kínálunk egy kastély épületet!!!

Kastély!!! Kastély!!! Kastély!!! 


Eladó Örményesen (Szolnoktól 40 km-re) az
utolsó magyar polihisztor, Dr. Bíró Zoltán szülőháza és
termékeny életének egykori otthona. Bíró Zoltán földbirtokos, író
és grafikus 1898. szeptember 01-én született, itt nevelkedett és
itt alkotott egészen 1945-ig, amikor kénytelen volt elhagyni
szeretett hazáját és a számára oly kedves és fontos lakhelyét,
ahogy ő nevezte a "tornyos kis
kastélyomat." 1966-ban Ramon Torres - Martin
bevezetőjével és dr. Che Ke-Ly angol, német, és magyar nyelvű
kommentárjával tették közzé a világháború utáni grafikáit. Ekkor
írja egy széljegyzetben: 


"...mindenütt lehet élni, aludni, alkotni, de nem
olyan szépen, jól és termékenyen, mint Magyar Hazámban, az
örményesi kis toronyban, úgy sehol." 


Az eredetileg egy szintes fő szárnyra az
1920-as években húztak egy emeletet. Az így nyerte el a mai
formáját, melynek kialakításában szerepet kapott egy Salzburgi
kis kastély, ami mély nyomot hagyott Bíró Zoltán lelkében.
(későbbi, negyvenes évekbeli grafikáján ez az épület is
látható) Az eredetileg szecessziós stílusjegyeket
viselő vidéki kastély az idők során alakult át az Alföld
egyik legszebb historizáló, neobarokk formaelemeket mutató kis
kastélyává, ami ma is Örményes büszkesége. 


Hosszú éveken keresztül a Tiszamenti Szemle című folyóirat
főmunkatársa és házigazdája volt, barátaival - Pólya Tibor, Pólya
Iván, Chiovini Ferenc és Korda Béla - szép időket töltöttek itt.
A tervüket, szándékukat az alábbi idézettel tudnánk a
leghitelesebben felidézni:


"Mivel az Erdélyi Helikon folyóirat báró Kemény János
marosvécsi várkastélyában talált otthont, a Tiszamenti Szemle
pedig dr. Bíró Zoltán főszolgabíró, földbirtokos fegyverneki (ma
Örményes) tornyos kastélyában kapott hajlékot. Hisszük, hogy a
fegyverneki kastély is vár lesz nemsokára: az alföld irodalmi
életének fellegvára."


Mindezt valószínűleg meg is valósították volna, ha nem jön
1945...és nem jönnek a "felszabadítók".

Érdemes még megemlíteni: Bíró Zoltán 1928-ban részt vett, és
főszervezője volt a New York-i Kossuth-szobor avatására
szervezett zarándoklaton/-nak, melynek
élményeiről Amerika - magyarok a modern csodák
világában című könyvében számolt be. 1935-ben
jelent meg Fények és
árnyak című
frontregénye. 1945-ben elhagyta az
országot, hiszen földbirtokosként nem sok jóra
számíthatott, s az évtized végén az Amerikai Egyesült Államokban
telepedett le. Az 1960-as években visszatért Európába. 1966-ban
Madridban egy "B.Z." című
könyvecskében tették közzé a II. világháború után Európa szabad
országaiban készült grafikáit angol, német, és magyar nyelvű
kommentárral. 1967-ben a burgerlandi Pinkafőre költözött, és
Fesőőrött hunyt el utód nélkül 1979. augusztus
23-án. (részletesebb életrajz: "Mint tűnő álom..."


A kastély jelenlegi tulajdonosa a következőket nyilatkozta:


Az épület kiemelten jó statikai
állapotban van. Csak be kell fejezni a munkálatokat.
Nekem ahhoz volt erőm, és lehetőségem, hogy az épületet
megmentsem...most azonban azt keresem, aki megvalósítja az
egykori tulajdonosok álmát... 


Egy felsorolás, amit én/mi elvégeztünk, és amit az új
tulajdonos(-ok)nak már nem kell elvégezni, megcsináltatni;



2006-ban: KPE
/kemény poliészter/ szigetelés
készült falátvágásos technológiával, a talajvíz
okozta felnedvesedés ellen,




2007-ben: teljesen új tető
és teljesen új homlokzati
vakolat készült, valamint a két
külső emeleti terasz kovácsolt vas
korlátait  egy díszműkovács újította fel,
restaurálta, az nyugati oldalon/-hoz
egy kétszintes télikert épült,




a tetőtér is beépíthető, amely cca. 150 nm,
így akár három szintessé is válhat az
épület,ce is az épület alatt,




a homlokzati fa nyílászárók is elkészültek, le lettek
gyártva, és fóliá...