IV. kerületi eladó üzleti célú ingatlan

VENDÉGLÁTÓSKÉNT, RENDEZVÉNYSZERVEZŐKÉNT, AKÁR SZÁLLÁSADÓ VÁLLALKOZÓKÉNT SZERT TENNE EGY IGAZI KURIÓZUMRA, SZINTE MÁR-MÁR HUNGARIKUMRA, EGY OLYAN A MAGA NEMÉBEN IS TELJESEN EGYEDÜLÁLLÓ ÉPÜLETKOMPLEXUMRA, MELYNEK A MAI NAPIG IS MÉLTÁN HÍRES ÉS EGYKORON MÉG A BETYÁRVILÁGBAN IS HIRHEDT NEVÉT MAGYARORSZÁGON, DE SZERINTEM MÉG A HATÁRAINKON KÍVÜL, SŐT MEG MEREM KOCKÁZTATNI, HOGY A NAGYVILÁGON IS - AZ ELMÚLT TÖBB MINT 300 ÉVES FENNÁLLÁSA ALATT, AMIÓTA FOLYAMATOSAN LÉTEZIK ÉS MŰKÖDIK - UGYAN KI NE ISMERNÉ, VAGY KINEK NE LENNE AKÁR - EGY KELLEMESEN ELTÖLTÖTT EBÉDNEK, VACSORÁNAK, ELJEGYZÉSNEK, ESKÜVŐNEK, BALLAGÁSNAK, KERESZTELŐNEK, BÚCSÚZTATÓNAK, EGYÉB CSALÁDI-, BARÁTI-, CÉGES RENDEZVÉNYNEK, AKÁR ZENÉS-TÁNCOS ELŐADÁST BEMUTATÓ / FELVONULTATÓ MULATSÁGNAK VAGY BÁLNAK, VAGY AKÁR EGY BELFÖLDI SZERVEZETT CSOPORTOS KIRÁNDULÁST MEGKORONÁZÓ HELYSZÍNKÉNT SZERZETT - SZEMÉLYES EMLÉKE RÓLA

EZ A HELY NEM MÁS MINT SZÉKES FŐVÁROSUNKNAK, BUDAPESTNEK A IV. KERÜLETÉBEN, A MAI ÚJPESTNEK ÉS ANNAK IS A CSODÁLATOS ÉS VADREGÉNYES DUNA PARTJÁNAK SZOMSZÉDSÁGÁBAN ELTERÜLŐ ROMANTIKUS ÉS VARÁZSLATOS VILÁGÁBAN MEGHÚZÓDÓ ÉS EGYBEN BELESIMULÓ KÖRNYEZETÉBEN OTTHONT KAPÓ MEGYERI CSÁRDA MELY EGYBEN A KERÜLET LEGRÉGEBBEN ÉPÜLT INGATLANJÁNAK A KITÜNTETŐ CÍMÉT IS BÜSZKÉN MAGÁN VISELHETI !!!

Mindenek előtt egy kis történelmi áttekintés a Megyer Csárdáról:

A XV. században keletkezett írásos emlékek szerint a megyeri terület a váci káptalan birtoka, majd a Törökvész után 1695-től Újfalusi János földbirtokos tulajdona volt. Feltehetően ekkortájt létesült itt valami csárdaépület. E terület mellett, ahol a csárda áll, már az ókorban is jelentős közlekedési útvonal húzódott. Ásatások emlékei bizonyítják, hogy ez a vidék egykor a római "limes" láncszeme volt. A mai csárda környékén erődítések helyezkedtek el és itt állt az őrtorony is. A XIX. Századtól Károlyi gróf hitbizományi birtoka új Megyer település, ez a vidék, ahol fejlett szőlőművelés folyik. A mai csárda főépületéhez a XVIII-XIX. században istálló és beszálló fogadó is tartozott. A dunai oldalon ma is látható a lebontott szárnyépület ajtó- és ablakíveinek maradványa. A Pestre igyekvő felső magyarországi parasztok a csárda északi kapuján érkeztek, majd itt megpihenve a déli vagy a pesti kapun keresztül folytatták útjukat. A betyárvilágról szóló színes hagyomány az tartja, hogy a pénzével hazatartó paraszt sokszor nemcsak pénzét és csinos feleségét, de még az életét is a becsali csárdában hagyta. (Betyár: A XVIIIXIX. századi bujdosó rablók neve volt Magyarországon. Általában lovas bujdosókként említik őket. A köztudatban és a sajtókban az 1830-as évekig szerepük egyértelműen negatív volt, ekkortól kezdve azonban sokan népi hősökké váltak, mivel az akkori társadalomból kitaszított bűnözők gyakran az igazságosabb társadalomért küzdő politikai mozgalmak élére álltak, vagy ezek szimbólumaivá váltak. Elsők között megdicsőült magyar betyárok Zöld Marci, Sobri Jóska és Rózsa Sándor voltak. A betyárok előszeretettel mulatták idejük jó részét ebben a csárdában is vagy pihentek meg hosszabban, a nagy távolságokban mérhető hazai vándorlásaik során.)

Ezen kis történelmi kitekintés után, akkor repüljünk is gyorsan előre az időben, egészen 2023-ba, ahol ismét új tulajdonosát keresi a híres Megyeri Csárda

Amit a csárdáról mai állapotában és üzleti szempontból is tudni érdemes:

- Az önálló helyrajzi számmal rendelkező belterületi, összközműves telek melyen fekszik, összesen 2333 m2-es, a rajta lévő felépítmények alapterülete pedig, összesen 746 m2 (lásd a hirdetésben külön mellékelt helyiséglista és helyszínrajz alapján)
- A hivatalos földhivatali bejegyzés szerinti megnevezése: Kivett étterem és gazdasági épület, udvar,
- A mai Váci útról (2x2 sávos főútról) nagyon könnyen, egy egyszerű leágazással megközelíthető külső parkolójában sok-sok személygépkocsinak, 50-60 fős turistabuszoknak bőven jut hely, belső (udvari) parkolójában további személygépkocsiknak, áruszállító teherjárműveknek is minden további nélkül, bőven akad beállási lehetőség.
- A tavasztól őszig jól kihasználható - az autentikus, zenés-táncos